Total Information Quality Management (TIQM)

A TIQM (korábban TQdM – Total Quality data Management) a nemzetközileg is elismert, Larry P. English által, az adatminőségi problémákra és kezelésükre kidolgozott információminőség-biztosítási módszertan.

Az információminőség-biztosítás feladata

Larry P. English szerint az információminőség-biztosítás feladata:

Következetesen elérni az információval dolgozó személyek elvárásait az információn és információs szolgáltatásokon keresztül.

A meghatározás értelmezésében segít, ha részeire bontva vizsgáljuk meg a jelentéstartalmat:

• Következetesen: ha egy információs szolgáltatás – pl. egy árlista – időben változó minőségű, akkor kevéssé lesz megbízható. A minőségi információ fontos jellemzője, hogy mindig számíthatunk rá, és nem szükséges az információnak “utánajárni”, ellenőrizni.
• Elérni: nem feltétlenül szükséges túlszárnyalni. Legtöbbször az információval dolgozó személynek tökéletesen megfelel, ha az információ annyit, és nem többet tartalmaz, mint amennyire szüksége van.
• Az információval dolgozó személyek elvárásait: lényeges, hogy az információ minőségét az határozza meg, aki használja. Nincs értelme az olyan minőségi kritériumnak, amelyet az információs értéklánc folyamataitól távol álló személy határoz meg. Természetesen egy szervezeten belül többen is dolgozhatnak ugyanazzal az információval. Ilyenkor szükséges lehet az eltérő – esetleg ellentmondó – elvárások harmonizációja.

Információminőség, mint a termékek jellegzetessége

Az információminőség fenti definíciójában több fontos dolog húzódik meg:

• Az információ termék, amelyet kategorizálhatunk “minőségi” és “nem megfelelő minőségű” jelzőkkel. Az információ az üzleti folyamatok eredménye, amelyek a létrejöttét és karbantartását szabályozzák, akár adatbázisban, akár papíron vagy más formában tároljuk. Az információ korában az adatot minden formában közvetlen termékként kell kezelni, s nem más üzleti folyamatok melléktermékeként, ahogyan azt korábban tekintették. Az információ melléktermékként való megközelítése “a hangsúlyt nem a megfelelő célra helyezi, általában a rendszerre, s nem a végső célra, az információra.”
• Mivel az információ termék, “az üzleti folyamatokra ugyanazokat a minőségjavítási elveket lehet alkalmazni az információs termék minőségének javítása érdekében, mint amelyeket a gyártási folyamatokra alkalmaznak a gyártási termékek minőségének javításáért”
• Az információminőség csak az információt felhasználó személy összefüggésében létezik. A terméknek csak akkor van értéke, ha a felhasználónak szüksége van rá. Az információnak csak akkor van értéke, ha a szellemi dolgozónak szüksége van rá a saját folyamatainak elvégzéséhez, célja eléréséhez. Csak az információ használói tudják és fogják megítélni az információ minőségét, amely azon múlik, mennyire segíti őket munkájuk során. Shirou Fujita, az NTT DATA cég CEO-ja, az első információ-szolgáltató cég, amely a Deming-díjat […], elnyerte, mondta: “Ebben a szakmában [információs rendszerek] túl gyakran hangsúlyozzuk a technológiai előrelépéseket anélkül, hogy a felhasználói kör igényeire tekintettel lennénk. … Az információs rendszereknek sokkal jobbakká kell válniuk és sokkal jobban ki kell szolgálniuk a társadalom igényeit.”
• Az információ a szállító-felhasználói értéklánc részeként és kapcsolatában létezik. A szállítók az információ előállítói, akik különböző folyamatokat végeznek el az információ megteremtése érdekében. Az adat közvetítők veszik az adatot az egyik formában – például papíron – és átírják elektronikus formába. Közvetítő szerepet játszanak az információnak a szállítótól a felhasználóig való eljutásának folyamán. A felhasználók belső vagy külső szellemi munkások. A legtöbb ember mindkét szerepet (szállító/felhasználó) betölti. Mint felhasználók, bizonyos adatok alapján más adatokat állítanak elő. Ilyen például a hitelelbíráló, aki a hitelképességi adatok alapján elbírálja a hitelt.
• Minden folyamatgazda vagy olyan menedzser, aki adatelőállító vagy adatkarbantartó folyamatot irányít, felelős a folyamatai által előállított adatokért, nem csak a fizikai termékekért. A folyamat integritása elválaszthatatlan az előállított termékek integritásától. Továbbá, ez a felelősség kiterjed az információ minőségére, hogy kiszolgálja minden további felhasználó igényeit, nem pedig csak az információt előállító osztály igényeit. Ismerniük kell az összesített információs igényétminden, az információs láncban utánuk következő szellemi dolgozónak, az általuk és folyamataik által menedzselt információs termékekre vonatkozóan. Ennek elmulasztása az információs láncban hátrébb elhelyezkedő dolgozókat arra kényszeríti, hogy saját úton derítsék fel vagy javítsák azon adatokat, amelyeket a kezdeti folyamat során nem rögzítettek megfelelően.